Klíma kültéri egység: így kerülhet jó helyre

A klíma kiválasztásakor a legtöbben a beltéri egység teljesítményére, energiafogyasztására és megjelenésére figyelnek. Legalább ilyen fontos azonban a klíma kültéri egységének megfelelő elhelyezése, hiszen ez alapvetően befolyásolja a berendezés hatékonyságát, zajszintjét, élettartamát és későbbi karbantarthatóságát.

A rosszul megválasztott hely miatt a készülék hangosabb lehet, többet fogyaszthat, szélsőséges esetben pedig rendszeresen leállhat vagy idő előtt meghibásodhat. Társasházaknál mindehhez még közös tulajdoni, településképi és szomszédjogi kérdések is társulhatnak. Ezért a kültéri egység helyét nem érdemes kizárólag esztétikai szempontból vagy a legrövidebb csővezeték alapján meghatározni.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hová érdemes és hová nem szabad kültéri klímaegységet szerelni, milyen engedélyekre lehet szükség, és melyek azok a gyakori hibák, amelyek egy szakszerű helyszíni felméréssel könnyen elkerülhetők.

Röviden: hová érdemes tenni a klíma kültéri egységét?

A kültéri egység számára olyan helyet kell választani, ahol biztosított a szabad légáramlás, a stabil rögzítés, a kondenzvíz biztonságos elvezetése és a későbbi hozzáférés. A berendezés ne legyen teljesen bezárva, ne fújja közvetlenül a meleg vagy hideg levegőt a szomszédos ingatlanra, és lehetőleg ne kerüljön hálószobaablak vagy pihenőhely közvetlen közelébe.

Ideális elhelyezés lehet például:

• egy jól szellőző oldalfal;
• egy belső udvar megfelelő pontja;
• erkély vagy terasz nyitott, levegős része;
• lapostető, megfelelő tartószerkezettel;
• talajra helyezett tartókonzol vagy betonalap;
• közterületről kevésbé látható homlokzati felület.

A pontos helyet azonban mindig az adott épület, a készülék típusa és a gyártói telepítési előírások alapján kell meghatározni.

Miért számít ennyit a kültéri egység helye?

A kültéri egység feladata, hogy a hűtési vagy fűtési folyamat során keletkező hőt leadja, illetve a külső levegőből hőt vegyen fel. Ehhez folyamatosan nagy mennyiségű levegőt mozgat meg. Amennyiben a kifújt levegő nem tud eltávozni, a készülék részben ugyanazt a levegőt szívhatja vissza, amelyet korábban már felmelegített vagy lehűtött.

Ezt a jelenséget levegő-visszaforgásnak vagy termikus rövidzárnak is nevezik. Hatására romlik a klíma teljesítménye, nőhet az áramfogyasztás, és a kompresszor is nagyobb terhelést kaphat. A kültéri egység tehát nem egyszerűen egy doboz a falon: működéséhez megfelelő légtechnikai környezet szükséges.

A jó elhelyezés emellett a zajterhelést is csökkenti. Egy megfelelően felszerelt, korszerű kültéri egység általában nem zavaró, de a falak, sarkok, szűk udvarok és fém tartószerkezetek felerősíthetik vagy visszaverhetik a működési zajt.

Van kötelező távolság a kültéri egység körül?

Nincs minden klímaberendezésre egységesen alkalmazható, univerzális távolság. A szükséges szabad helyet mindig az adott készülék telepítési útmutatója határozza meg. Egyes modellek oldalt szívják be, majd előrefelé fújják ki a levegőt, más készülékek légáramlási kialakítása ettől eltérhet.

Általános tájékoztató jelleggel a kültéri egység mögött és oldalain rendszerint legalább néhány tíz centiméteres szabad helyre van szükség. A ventilátor előtti kifúvási oldalon ennél jóval nagyobb, akadálymentes tér szükséges. Amennyiben két vagy több kültéri egység kerül egymás mellé vagy egymás fölé, különösen fontos a gyártó által előírt távolságok betartása.

Nem elegendő tehát azt megvizsgálni, hogy a készülék fizikailag elfér-e a kiválasztott helyen. Azt is ellenőrizni kell, hogy működés közben akadálytalanul tudja-e mozgatni a levegőt.

Mi történik, ha túl közel kerül a falhoz?

Ha a kültéri egységet túl közel szerelik a falhoz, csökkenhet a hőcserélőn átáramló levegő mennyisége. A készülék emiatt hosszabb ideig és nagyobb teljesítménnyel dolgozhat ugyanazon beltéri hőmérséklet eléréséhez.

A túl kicsi távolság a tisztítást és a karbantartást is megnehezíti. A kültéri hőcserélő lamellái idővel porral, pollennel, falevelekkel vagy egyéb szennyeződésekkel telítődhetnek. Ha a szerelő nem fér hozzá megfelelően a készülék hátoldalához, a tisztítás csak nehezen vagy hiányosan végezhető el.

Különösen problémás lehet, ha a kültéri egységet két fal közé, szűk sarokba vagy zárt erkélyrészbe szerelik. Ilyenkor a kifújt levegő visszaverődhet, ami jelentősen ronthatja a működés hatékonyságát.

Felszerelhető a kültéri egység közvetlenül a földre?

A kültéri egységet nem ajánlott egyszerűen a talajra állítani. A készülék alatt stabil, vízszintes és időjárásálló tartószerkezetre van szükség. Erre szolgálhat betonalap, speciális műanyag vagy gumibak, illetve horganyzott vagy rozsdamentes tartókonzol.

Földközeli elhelyezésnél figyelni kell arra, hogy esőzéskor, hóolvadáskor vagy öntözéskor ne álljon vízben a berendezés. Fűtési üzemben a kültéri egységből jelentős mennyiségű víz távozhat, amely télen megfagyhat. Ezért megfelelő magasságot és biztonságos vízelvezetést kell biztosítani.

A túl alacsony elhelyezés másik hátránya, hogy a készülék könnyebben beszívhatja a port, füvet, leveleket és egyéb szennyeződéseket. Fűnyírás közben például a levágott növényi részek közvetlenül a hőcserélőre kerülhetnek.

Falikonzol vagy talajkonzol a jobb megoldás?

Mindkét kialakítás lehet szakszerű, de eltérő körülmények között előnyös. A falikonzol helytakarékos, és megfelelő magasságban tartja a berendezést. Ugyanakkor a készülék rezgéseit a konzol és a falszerkezet továbbíthatja az épület felé, különösen akkor, ha gyenge a fal, rossz a rögzítés vagy hiányzik a megfelelő rezgéscsillapítás.

A talajra vagy lapostetőre helyezett tartókonzol csökkentheti a szerkezeti rezgések épületbe történő továbbítását. Ehhez azonban sík, stabil és kellően teherbíró alap szükséges. A tartószerkezetet úgy kell kialakítani, hogy az erős szél, a hóterhelés és a készülék üzemi rezgése se mozdítsa el.

A döntést tehát nem pusztán esztétikai alapon kell meghozni. Figyelembe kell venni a fal anyagát, az épület szerkezetét, a készülék tömegét, a hozzáférhetőséget és a kondenzvíz elvezetését is.

Miért fontos a rezgéscsillapítás?

A kültéri egység ventilátora és kompresszora működés közben kisebb rezgéseket kelt. Ezek normális jelenségek, de merev fémes kapcsolaton keresztül átjuthatnak a falra, födémre vagy tetőszerkezetre. A lakásban ilyenkor nem feltétlenül erős zaj, hanem mély búgás vagy rezonancia hallható.

A megfelelő gumibakok, rezgéscsillapító elemek és szakszerű rögzítések jelentősen csökkenthetik ezt a problémát. Fontos azonban, hogy a rezgéscsillapító ne legyen túl puha vagy alulméretezett, mert akkor a készülék instabillá válhat.

Gyakori hiba, hogy a kültéri egységet megfelelő teherbírású konzolra szerelik, de a csavarok, csővezetékek vagy kábelcsatornák mereven hozzáérnek a falszerkezethez. A rezgés ilyenkor ezeken a pontokon keresztül továbbra is bejuthat az épületbe.

Elhelyezhető a kültéri egység erkélyen?

Igen, de csak akkor, ha az erkély megfelelően nyitott és szellőző. Egy teljesen vagy részben beüvegezett erkély nyáron gyorsan túlmelegedhet, a klíma pedig a saját maga által felmelegített levegőt kezdheti visszaszívni.

Az erkélykorlát szintén akadályozhatja a kifújt levegő távozását. Tömör beton- vagy lemezkorlát mögött könnyen kialakulhat levegő-visszaforgás, különösen akkor, ha a készülék ventilátora közvetlenül a korlátra fúj.

A kültéri egységet úgy kell elhelyezni, hogy az erkély továbbra is biztonságosan használható maradjon. A forró kifújt levegő ne érje közvetlenül az ott tartózkodókat, a csővezetékek pedig ne okozzanak botlásveszélyt.

Beépíthető szekrénybe vagy takaródobozba?

A kültéri egység eltakarható, de csak olyan burkolattal, amely nem akadályozza a légáramlást. A teljesen zárt fadoboz, fémszekrény vagy dekorációs burkolat súlyos működési problémákat okozhat.

A klímatakaró lamelláinak és nyílásainak elegendő szabad keresztmetszetet kell biztosítaniuk. Figyelembe kell venni, hogy a ventilátor előtt nemcsak közvetlenül, hanem nagyobb távolságban is akadálymentes térre lehet szükség.

A takarás nem akadályozhatja a karbantartást sem. A burkolatnak könnyen bonthatónak vagy nyithatónak kell lennie, hogy a készülék tisztítása, nyomásellenőrzése és javítása elvégezhető legyen.

Kell-e árnyékba tenni a kültéri egységet?

A kültéri egység árnyékos elhelyezése kedvező lehet, de nem elsődleges szempont. Sokkal fontosabb a megfelelő légáramlás. Egy szűk, árnyékos légakna rosszabb választás lehet, mint egy napos, de jól szellőző oldalfal.

A korszerű kültéri egységeket kültéri használatra tervezik, ezért a napsütés önmagában nem teszi tönkre őket. Ugyanakkor a tartós, közvetlen napsugárzás felmelegítheti a burkolatot és a készülék közvetlen környezetét, ami szélsőséges melegben kis mértékben ronthatja a hatékonyságot.

Árnyékoló tető készíthető fölé, de az nem zárhatja körbe a berendezést, és nem akadályozhatja a levegő mozgását. Az előtetőt úgy kell kialakítani, hogy arról ne folyjon nagy mennyiségű esővíz vagy olvadó hó közvetlenül a készülékre.

Védeni kell a kültéri egységet az esőtől?

A megfelelően telepített kültéri egységet nem kell teljesen megvédeni az esőtől, mivel a berendezést kültéri környezetre tervezik. A víz azonban nem folyhat kontrollálatlanul az elektromos bekötésre, a sérült burkolatra vagy a nem megfelelően lezárt csatlakozásokra.

Fontosabb veszélyt jelenthet a tetőről lezúduló víz, a jégcsap vagy a hó. Eresz alatti elhelyezésnél ezért ellenőrizni kell, hogy a csapadék elvezetése megfelelő-e. A tetőről lecsúszó hótömeg mechanikailag is károsíthatja a készüléket.

A kültéri egység fölé épített védőtető akkor jó megoldás, ha oldalról nyitott marad, stabilan rögzített, és megfelelő távolságot hagy a berendezés felett.

Milyen magasra érdemes felszerelni?

A felszerelési magasságot az épület adottságai, a megközelíthetőség és a kondenzvíz elvezetése határozza meg. Családi háznál gyakran praktikus olyan magasságot választani, ahol a készülék nincs útban, de létráról vagy állványról még biztonságosan karbantartható.

A túl magasra, nehezen elérhető homlokzatra szerelt kültéri egység később jelentősen megdrágíthatja a tisztítást és a javítást. Kosaras emelőre, állványozásra vagy alpinista technikára is szükség lehet, ami növeli a karbantartási költségeket.

A szereléskor nemcsak azt kell megoldani, hogyan kerül fel a készülék, hanem azt is, hogyan lehet majd évekkel később biztonságosan hozzáférni.

Hová vezessük a kültéri egységből távozó vizet?

Hűtési üzemben elsősorban a beltéri egységnél keletkezik kondenzvíz. Fűtéskor azonban a kültéri hőcserélőn dér és jég képződhet, amely a leolvasztási ciklus során vízzé olvad. Ez hideg időben jelentős mennyiség is lehet.

A vizet úgy kell elvezetni, hogy ne áztassa a homlokzatot, ne csöpögjön járdára, erkélyre, gépjárműre vagy a szomszédos ingatlanra. Télen a járófelületre jutó víz megfagyhat, ami csúszásveszélyt okozhat.

A kondenzvíz-elvezetést ezért a kültéri egység helyének kiválasztásakor kell megtervezni. Utólag sokszor csak nehezen vagy esztétikailag kedvezőtlen módon lehet kijavítani.

Mennyire lehet közel a szomszédhoz?

Nincs minden ingatlanra és készülékre alkalmazható, egységes méterérték. A kültéri egység elhelyezésekor ugyanakkor figyelembe kell venni a zajt, a rezgést, a kifújt levegőt és az elvezetett vizet.

A készüléket nem célszerű közvetlenül a szomszéd hálószobaablakával, teraszával vagy pihenőkertjével szemben elhelyezni. Még egy műszakilag hibátlan klíma is zavaróvá válhat, ha a hangja egy szűk udvarban vagy két épület között visszaverődik.

A környezeti zaj és rezgés elleni védelem országos szabályait a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, a zajterhelési határértékeket pedig a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet szabályozza. A ténylegesen alkalmazandó határérték függhet a terület besorolásától, a napszaktól és a vizsgált zajforrástól.

Kell-e engedély a kültéri egység felszereléséhez?

A lakossági split klíma felszerelése általában nem klasszikus építési engedélyhez kötött, de ebből nem következik, hogy bárhová automatikusan felszerelhető. Az országos építési követelmények mellett a helyi településképi rendeletet és az adott épületre vonatkozó előírásokat is ellenőrizni kell.

Az önkormányzatok településképi rendeletei eltérhetnek egymástól. Egyes településeken vagy városrészekben tilos lehet a kültéri egység közterületről látható, utcai homlokzaton történő elhelyezése. Máshol az egységeket meghatározott tengelyben, takartan vagy kizárólag kevésbé látható homlokzati felületen engedik elhelyezni. Erre példa, hogy egyes hatályos helyi rendeletek kifejezetten tiltják az utcai homlokzaton történő felszerelést, vagy településképi eljáráshoz kötik a munkát.

Különösen szigorú szabályok vonatkozhatnak műemléki környezetre, helyi védelem alatt álló épületre, történelmi városközpontra vagy kiemelt településképi területre. A felszerelés előtt ezért érdemes az illetékes önkormányzatnál vagy főépítészi irodánál érdeklődni.

Társasházban felszerelhető a klíma a homlokzatra?

Társasházban a homlokzat rendszerint közös tulajdon vagy legalábbis az épület közös megjelenését és szerkezetét érintő elem. Emiatt a saját lakás tulajdonosa sem feltétlenül dönthet egyedül arról, hogy a külső fal mely pontjára szerel kültéri egységet.

Első lépésként meg kell vizsgálni a társasház alapító okiratát, szervezeti-működési szabályzatát és korábbi közgyűlési határozatait. Egyes házak egységes klímatelepítési rendet határoznak meg, például kijelölt szerelési helyeket, azonos csatornaszínt vagy meghatározott kondenzvíz-elvezetést írnak elő.

Helyi rendelet is előírhat társasházi hozzájárulást. Pápa egyik 2026-ban hatályba lépett módosítása például többlakásos társasház homlokzatán közgyűlési határozathoz és főépítész által támogatott pozícióhoz köti a kültéri egység elhelyezését bizonyos esetekben. Ez jól mutatja, hogy a pontos szabályokat mindig helyben kell ellenőrizni.

Elhelyezhető a kültéri egység légaknában?

A légakna gyakran kézenfekvő megoldásnak tűnik, mert a berendezés nem látszik az utcáról. Műszakilag azonban komoly kockázatokat hordozhat. A szűk aknában a kifújt meleg levegő megrekedhet, majd visszajuthat a készülékhez vagy a többi lakás ablakához.

Több kültéri egység esetén az akna hőmérséklete nyáron rendkívül magasra emelkedhet. Ilyenkor romolhat a teljesítmény, emelkedhet a fogyasztás, és gyakoribbá válhatnak a túlmelegedés miatti leállások.

Az országos építési előírások a légakna szükséges szabad keresztmetszetét és folyamatos frisslevegő-ellátását is védik. A légakna keresztmetszete utólag nem csökkenthető úgy, hogy az veszélyeztesse a szellőzést. A légaknába történő telepítés ezért minden esetben részletes műszaki ellenőrzést igényel.

Milyen hosszú lehet a csővezeték?

A kültéri és a beltéri egység közötti maximális csőhosszt, valamint a megengedett szintkülönbséget a gyártó adja meg. Ezek az értékek készüléktípusonként és teljesítménykategóriánként eltérnek.

A rövidebb nyomvonal általában kedvezőbb, de nem szabad kizárólag emiatt rossz helyre tenni a kültéri egységet. Néhány méternyi többletcső gyakran kisebb kompromisszumot jelent, mint egy szűk, zajos vagy karbantarthatatlan elhelyezés.

Túl hosszú vezetéknél kiegészítő hűtőközeg-töltetre lehet szükség. A rosszul megtervezett csővezeték emellett teljesítménycsökkenést, olajvisszatérési problémát vagy későbbi szivárgási kockázatot is okozhat.

Melyek a kültéri egység elhelyezésének leggyakoribb hibái?

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a készülék helyét kizárólag a beltéri egységhez való közelség alapján választják ki. A rövid csövezés fontos gazdaságossági szempont, de nem írhatja felül a légáramlást, a zajvédelmet és a karbantarthatóságot.

Szintén gyakori probléma:

• a kültéri egység túl közel kerül a falhoz;
• közvetlenül tömör erkélykorlátra fúj;
• zárt vagy beüvegezett erkélyre kerül;
• nincs megfelelő rezgéscsillapítás;
• gyenge vagy nem megfelelő falazatra rögzítik;
• a kondenzvíz járdára vagy szomszédos területre folyik;
• a készüléket később nem lehet biztonságosan megközelíteni;
• a csövek és kábelek rendezetlenül futnak a homlokzaton;
• a településképi vagy társasházi előírásokat nem ellenőrzik;
• több kültéri egységet túl közel szerelnek egymáshoz.

Ezek egy része azonnal észrevehető, más hibák csak a nyári csúcsterhelés vagy a téli fűtési időszak során jelentkeznek.

Miért nem jó közvetlenül az ablak mellé szerelni?

Az ablak közeli elhelyezés kényelmesnek tűnhet, mert könnyebb a szerelés, és rövidebb lehet a csővezeték. Ugyanakkor a működési zaj, a ventilátor hangja és a leolvasztási ciklusok könnyebben behallatszanak a lakásba.

A nyitott ablakon keresztül a kifújt meleg levegő vagy a kültéri egységből származó szagok és por is visszajuthatnak. Társasháznál ráadásul nemcsak a saját, hanem a szomszédos lakás ablakait is figyelembe kell venni.

Ha nincs más műszakilag megfelelő hely, rezgéscsillapítással és gondos pozicionálással csökkenthetők a problémák. A hálószoba közvetlen közelét azonban lehetőség szerint érdemes kerülni.

Miért fontos a későbbi szervizelhetőség?

A kültéri egységet rendszeresen ellenőrizni és tisztítani kell. A szerelőnek hozzá kell férnie az elektromos csatlakozásokhoz, a szelepekhez, a ventilátorhoz és a hőcserélőhöz.

A nehezen megközelíthető hely nemcsak kényelmetlen, hanem veszélyes is lehet. Egy többemeletes homlokzaton vagy meredek tetőn végzett javítás speciális felszerelést és munkavédelmi intézkedéseket igényel.

A jó telepítési hely tehát nemcsak a felszerelés napján megfelelő. A teljes várható élettartam alatt biztosítania kell a biztonságos ellenőrzés, tisztítás és alkatrészcsere lehetőségét.

Hogyan történik a megfelelő hely kiválasztása?

A szakszerű klímatelepítést helyszíni felmérésnek kell megelőznie. Ennek során a szerelő megvizsgálja a beltéri és kültéri egység lehetséges helyeit, a falazatot, a vezetékek nyomvonalát, az elektromos hálózatot és a kondenzvíz-elvezetést.

A felmérés során érdemes az alábbi kérdéseket végigvenni:

1. Biztosított a megfelelő légáramlás?
2. Elbírja a fal vagy a tartószerkezet a készüléket?
3. Nem zavarja a szomszédokat a zaj vagy a kifújt levegő?
4. Megoldható a víz biztonságos elvezetése?
5. Hozzáférhető marad a készülék karbantartáskor?
6. Betarthatók a gyártó által megadott távolságok?
7. Van társasházi vagy helyi településképi korlátozás?
8. Esztétikusan vezethetők a csövek és kábelek?

A helyszíni adottságok együttes vizsgálata után lehet olyan megoldást találni, amely műszakilag, jogilag és esztétikailag is megfelelő.

Összefoglalás

A klíma kültéri egységének megfelelő elhelyezése alapvetően meghatározza a rendszer működését. A jól megválasztott helyen a készülék szabadon mozgatja a levegőt, nem okoz indokolatlan zajt vagy rezgést, és könnyen hozzáférhető marad.

A hely kiválasztásakor nem elegendő azt nézni, hol fér el a kültéri egység vagy hol lenne a legrövidebb a csővezeték. Figyelembe kell venni a gyártói előírásokat, a homlokzat teherbírását, a kondenzvíz útját, a szomszédok nyugalmát és a helyi településképi szabályokat is.

A legbiztosabb megoldás a telepítés előtti helyszíni felmérés. Egy tapasztalt klímaszerelő már a munkák megkezdése előtt felismeri azokat a problémákat, amelyek később magasabb fogyasztást, zajpanaszt, meghibásodást vagy költséges áthelyezést okozhatnának.

Gyakori kérdések

1. Bárhová felszerelhető a klíma kültéri egysége?

Nem. Be kell tartani a készülék gyártói telepítési előírásait, biztosítani kell a légáramlást és a karbantarthatóságot, valamint ellenőrizni kell a helyi településképi és társasházi szabályokat.

2. Mennyi helyet kell hagyni a kültéri egység mögött?

A pontos távolság készüléktípusonként változik, ezért mindig a telepítési útmutató az irányadó. Általában legalább néhány tíz centiméteres hely szükséges a levegő beszívásához és a karbantartáshoz.

3. Lehet zárt erkélyen kültéri egység?

Teljesen zárt vagy beüvegezett erkélyen általában nem ajánlott, mert a kifújt levegő megrekedhet. Ez teljesítményromlást, magasabb fogyasztást és túlmelegedést okozhat.

4. Felszerelhető a készülék az utcai homlokzatra?

Ez a helyi településképi rendelettől függ. Számos településen és védett városrészben tilos vagy külön eljáráshoz kötött a közterületről látható homlokzaton történő elhelyezés.

5. Kell társasházi engedély a klímához?

Gyakran igen, különösen akkor, ha a kültéri egység a közös tulajdonú homlokzatra kerül. A társasház szabályzatát és a közös képviselő vagy közgyűlés álláspontját még a megrendelés előtt érdemes ellenőrizni.

6. Zavarhatja a kültéri egység a szomszédot?

Igen. A zaj, a rezgés, a kifújt levegő és a csöpögő víz egyaránt panaszforrás lehet. Ezért kerülni kell a szomszéd hálószobája, ablaka, terasza vagy pihenőkertje felé történő közvetlen kifúvást.

7. Kell tetőt építeni a kültéri egység fölé?

Nem minden esetben. A készülékeket kültéri használatra tervezik, de eresz alatti, hóveszélyes vagy jégcsapképződésnek kitett helyen hasznos lehet egy megfelelően szellőző védőtető.

8. Miért folyik víz a kültéri egységből télen?

Fűtési üzemben a kültéri hőcserélő deresedhet vagy jegesedhet. A klíma időnként leolvasztja a hőcserélőt, és az így keletkező olvadékvíz a kültéri egység alján távozik.

9. Elhelyezhető több kültéri egység egymás fölött?

Igen, de csak a gyártó által előírt távolságokkal és megfelelő kondenzvíz-elvezetéssel. Az alsó készülékre nem folyhat rá a felső egységből származó víz, és egyik berendezés sem akadályozhatja a másik légáramlását.

10. Mi történik, ha rossz helyre került a kültéri egység?

Nőhet a fogyasztás és a zajszint, csökkenhet a hűtési vagy fűtési teljesítmény, gyakoribbá válhatnak a leállások, és rövidülhet a készülék élettartama. Súlyosabb esetben áthelyezésre, új csövezésre vagy a tartószerkezet átépítésére lehet szükség.